Drága Barátaim!
Most elsősorban az öltözködés terén tétova olvasóinknak szeretnék kedveskedni egy megkérdőjelezhetetlen hozzáértésű divatdiktátor útmutatásainak megosztásával.
"Nyugodtan vegyél fel színes ruhát, ha ahhoz van hangulatod! (Ha éppen rossz a kedved, kerüld a sötét tónusú öltözéket!) Csak azért ne vegyél fel valamit, ami tetszik, mert másnak (pasinak) nem az ízlése. (Akkor ne vedd fel, ha nem a te ízlésvilágod.) Fontos! Ne keverjük össze a „nagyon tetszik” és az „illik is hozzám” fogalmakat. Csak azért ne vegyünk fel egy-egy ruhadarabot, mert iszonyúan tetszik, ám egyáltalán nem illik hozzánk, és így nem is áll jól! (Pl.: 100 kilósan lehetőleg kerüljük a lila kicsi elefántokkal díszített miniszoknyát, bár nagyon vicces ruhadarab, de nem biztos, hogy jól ál. Gondoljunk másokra is az utcán…) Olyat válasszunk, ami tetszik és illik is hozzánk. Ha a tükörbe nézünk, legyünk harmóniában önmagunkkal! Viszont merjünk nyitottak lenni, vállaljuk fel önmagunkat, öltözzünk úgy, ahogy jólesik! Mikor máskor, ha nem most? Az én jelszavam: carpe diem! (Élj a mának!)"
Mesterem! Azt hiszem, mindent értek!....
ÖÖÖÖÖÖÖÖ... IZÉ....Vagy mégse?...
Csak 100 kilósan kerüljük a kicsi lila elefántokat, vagy akkor is ha 50 kilósak vagyunk, de nagyon laza a kötőszövetünk?
Vajon mindenki képes eldönteni, hogy a választott ruha VALÓBAN illik-e hozzá?
És az elefántok viselhetnek-e lila kicsi elefántokkal díszített miniszoknyát?
És a lila kicsi elefántos leggingset derékig érő topppal szintén csak a száz kilósok mellőzzék, vagy mindenki, mert az nem nadrág?
Ha nyitottak merünk lenni, felvállaljunk önmagunkat, úgy öltözünk, ahogy jól esik, akkor most kire is gondoljunk az utcán?
( Forrás: Rubint Réka képei és "gondolatai" )
