..., annak neve legyen áldott.
Hétvégével kombinált ünnepnapok közelednek. A Schobert család hagyományai szerint ez két lehetséges forgatókönyvvel megírt végkifejletet prognosztizál, de ugyanazon konklúzióval
A. Szállodalátogatás = nem kell a család élelmezéséről gondoskodni.
B. Nagymamit meglátogatni = nem kell a család élelmezéséről gondoskodni.
Igen, Rékám! A nagymamid leánykája, azaz édesanyád követte a hagyományokat. Saját készítésű ételét a te gyermekeid is minden bizonnyal felemlegetik majd. Vajon mit posztolnak a te gyermekeid a nagyijukról?
Ha hasonlóan szívhez szóló méltatást remélsz, szerintem a következő hosszú hétvégére próbáld meg őket meglepni kedvenc fogásaikkal. Ha még most idejében elkezded, te is számíthatsz hasonló dicsérő szavakra. ( De kérlek, a bundás kenyeret és a túrós csuszát most ugorjuk át! )
Szívügyemnek tekintem, hogy meggyőzzelek, hisz a hitelességetek forog kockán! Üzleti zászlótokra tűztétek a gyermekek egészséges táplálásának ügyét. Idézem a férjed ide vonatkozó véleményét:
Igen! Maximálisan egyetértek ezekkel a sorokkal. Helyes étkezési szokások közé sorolnám a hideg és meleg ételek megfelelő arányának alkalmazását. A főtt étel, ahányszor csak lehet, a családi tűzhelyen készüljön, ne pedig dobozkákból vándoroljon az asztalra. Mondom a családi asztalra, ne a kanapéra, és ne délidőre eszközölt túrák idején a pékségben található berendezési tárgyra. Édesanyát tűzhely előtt csak forgatáson, vagy félkezes gyermektartással fotózás céljából látni nem igazán tekintendő jó mintának. Emellett az sem, ha papírzacsikban szervírozza a fogást. Az ízlésesen tálalt étel is hozzájárul ahhoz, hogy az ember a saját étkére teljes értékű, kulináris élvezetként tudjon gondolni, így táplálhatja a testet igazán. Így alapozhatjuk meg gyermekeink egészségét, hisz a törődésünk mértékét ők tükrözik a leghívebb módon.
