A tapasztalataim ismertetése előtt elöljáróba szeretném bocsájtani, hogy jómagam rendszeres Update vásárló voltam, amíg...
...el nem rettentett a termékek ár- és értékaránya
...behatóbban nem kezdtem el tanulmányozni a portékák összetételét
...fel nem fedeztem a piacon fellelhető jóval kedvezőbb árú és jelentősen egészségesebb alternatívákat
...számottevő kép nem alakult ki bennem Norbi szavahihetőségéről és üzletetikai érzékéről.
Ezen indokok közül már egyik vagy másik elegendő lett volna, de valahogy úgy alakult, hogy egyszerre telt be a pohár. Elméletileg nagyon sok Update terméket tudnék véleményezni, de most kifejezetten azokra fókuszálok, amelyeket - kihasználva a női bajokat támogató démon inspirációját - a héten vásároltam. A bejegyzésben saját készítésű fotóimat használom fel. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem célom élelmiszermérnöki vagy étteremkritikusi szerepben tetszelegni, a véleményemet elfogulatlan mezei vásárlóként tolmácsolom. Olyan érdekes helyzet állt elő, hogy bevezető és befejezés gyanánt is megközelítőleg azonos gondolatok kavarognak bennem, de igazándiból nem tudom eldönteni, hol lennének stílszerűbbek.
Az Update termékek elemzésekor kihagyhatatlan szempont az általános termékpaletta illetve az értékesítési mód bemutatása. Az Update franchise rendszerben történő értékesítéssel építi az országhatárokat is átlépni kívánó hálózatát. Meglehetősen speciális válfaja a franchise értékesítési módnak, hisz az Update üzleteknek relatíve szűk termékspektrum forgalmazása révén kell kitermelniük a belépési díjat, a franchise díjat, az üzlet vállalkozási költségeit, ez a magyarázata az irreális árszínvonalnak, amelyre központi szintről nevetségesebbnél-nevetségesebb magyarázatok érkeznek. A piacos sutyerák intelligenciájú, újgazdag Porsche tulajdonos persze Update életérzést emleget, a termékek prémium jellegét hangsúlyozza ki, de ezt kapásból negligálja az az alaphelyzet, hogy az Update nem gyártó cég, csupán átcímkézésre specializálódott. Se szeri se száma azoknak a termékeknek, amelyekre Norbi pont úgy tette rá a kezét, hogy a saját facebookos csoportjának felhasználói hívták fel rájuk a figyelmet. Jellemző példaként említeném a Spar áruház által már régóta forgalmazott Xilites barack- és szilvalekvárt, valamint a Kaldenecker lekvárosház termékeit. Igaz, hogy a címke más, de a csomagolás változatlan, ezért mindazok nagyon könnyen konstatálják ezt a tényt, akik amúgy is sok időt töltenek a piac minőségibb termékeinek felkutatásával. Alapvetően jó dolognak tartanám, ha az Update összegyűjtené ezeket a cikkeket, de ha annak az az ára, hogy ötszáz forint plusz rakódjon egy üvegcsére, köszönöm, nem, inkább egyenként felkutatom az eredeti termékeket.
Az Update elméletileg a helyben sütött, szénhidrát csökkentett péksütemények révén érte el népszerűségét, ebben vitathatatlanul megelőzték a piaci versenytársaikat, de sajnálatos módon az előnyüket önmaguk morzsolják le a gyors meggazdagodási vágy szemmel látható törekvésének köszönhetően. A kínálatban szereplő árucikkek mérete fokozatosan csökken, az ár emelkedik, a minőség romlik, és egyre nagyobb arányban jelennek meg a mélyhűtők jégfogságából felengedett, vízízű nasik.
Ennyi bevezető után rögtön egy átcímkézett termékkel kezdeném, Norbi Update eper ízű szörpöt teszteltem:
A montázs első képén azt szemléltetem, hogy az ízlésem szerinti mennyiséget jócskán meghaladóan töltöttem meg a poharat a nedűvel, de még így is látszik, milyen híg, szörphöz nem illő látvány fogad. A montázs második képén a poharat felengedem vízzel, így teljesen szembeötlő, milyen halvány színű löttyöt kapok. A végeredmény kellemetlenül émelyítő, mesterséges ízhatás, amely még a leghalványabb asszociáció szintjén sem idézi fel bennem a gyümölcs aromáját, sokkal inkább vizionálom a kémiai labor technikusának izzadságszagát. Ez a termék FIZZ márkanévvel kapható a boltokban, azt nem tudom, hogy az eredeti is eme kellemetlen tulajdonságokkal rendelkezik-e, de az tény, hogy amíg az 300 Ft, az Update verzió akciósan 499. Értékelésem szerint ez a termék messze nem állja ki a vásárlói elégedettségi tesztet. Ha bármikor is a natur vízen, vagy házi limonádén kívül más egyébre vágynék, akkor ezt a gyenge utánzatot messze elkerülöm.
Következő alanyom a Schwarz zsemle:
Ez a szerény pára egymagában több Updatevel szembeni kifogást reprezentál, először is a hazug ideológiát. A lenmagliszt alapanyagként való bevonására a szójával szembeni egyre sűrűbb és egyre hangosabb tiltakozások után került sor. Óriási szépséghibája a történetnek, hogy a lenmaglisztet eleddig az U3 inkvizíció üldözte, de hogy ezt az ellenmondást feloldják valahol a vadregényes távolban hirtelen felbukkant Dr.Schwarz, aki hajlandó volt eladni titkos receptjét az Update műveknek. Nem tudom állítani, hogy Norbi hazudik, de saját meggyőződésem szerint a pékdoktor úr nem létezik, mert azóta is lelkesen fejlesztget az updatenek, másrészt a név is olyan norbisan marketinges kicsengésű. Schwarz, azaz fekete, mivel a termékkel átálltak a sötét erőkhöz - doktor, mivel olyan tudományosan hangzik. Így legalább Dr. Oetker sem olyan magányos már a sütési kellékek polcain, végre van, akivel vérre menő szakmai eszmecseréket folytathat. Térjünk vissza tesztalanyhoz. Ha valaki sütött már lenmaglisztből pontosan tudja, hogy az Update habkönnyű zsemléje csak valami boszorkánykonyha ármánykodása révén jöhet létre. Varázslatukat nem is képesek mindig kordában tartani, mivel a zsemlék ötven százalékában hatalmas űr tátong, amelyről megtudhattuk, hogy Norbi kívánságához idomul. A zsemle az eltelt idők folyamán már kisebb lett, de ára emelkedett, jelenleg 109 forintért kapható. Az Update termékek közül ez volt az első, amelyről elég hamar nyilvános lett, hogy mélyhűtött árucikként került a boltok pultjaira, pedig sokan eleve mélyhűtés céljából vásárolják. Ezért is vetődik fel a kérdés, vajon mindenki tisztában van azzal, hogy ebben az esetben legoptimistább verzió szerint is másodszor fagyasztja ki a terméket? A zsemlének alapból se íze se bűze, de társul hozzá az a kellemetlen mélyhűtői utóíz, amely általában megöli a hibernált ételek zamatát. Az általam vásárolt példány mellőzte a lyukat, de a teteje kiszáradt volt, az alján viszont még érezni lehetett a fagyos állagot, és azt az előbb is nevezett kellemetlen utóízt. Már több bejegyzésemben levezettem, hogy minőségi alapanyagokból saját kezűleg ennél jóval jutányosabban juthatunk hozzá teljesen friss ételhez, de ha valaki időhiányban szenved példának említeném a Diabestar kettes kiszerelésű zsemléjét 99 forintért, amely ár nem haladja meg a teljesen hagyományos társai átlagos árszínvonalát.
Nézzünk egy olyan terméket, amelyet alapból szeretek, ez pedig a Rips:
Olivás és mákos-hagymás ízvilágban kapható. Igaz, hogy a termékösszetétele nem túl biztató, de alkalmanként jó szolgálatot tehet, íze az egyéb pászkákéhoz képest sokkal értékelhetőbb. További előnye, hogy Jolly jokerként pótolja a friss kenyér által keletkeztetett űrt, akár még krémlevesek betétjeként is felhasználható. Mostanában viszont nagyon gyakran találkoztam a képen látható jelenséggel, nevezetesen, hogy a lapkenyeret égettre sütik, ez pedig nem csupán esztétikai kérdés, de kellemetlen mellékízzel is társul. A termék ára 349 forint, 8 darab található a csomagban. A Rips nálam teljesen elfogadhatóra vizsgázott ár-, értékarány szempontjából.
Következzen az újdonság varázsa, azaz a natur croissan!:
Ez a termék kedvező megítéléssel debütált nálam. Annak ellenére, hogy már nem vagyok Update vásárló,adódnak olyan helyzetek, amikor jó szolgálatot tesz egy zacskóban szállítható, bárhol gyorsan elfogyasztható étel, e célból szoktam betérni Update műintézménybe. A croissan kezdetben finomnak tűnt, a mérete is nagyobb volt a most megszokottnál. A már bejáratott verzió friss állapotában határozottan morzsázik, ezért elképzelhetetlennek tartom Rékának az autóban bemutatott reggeli párizsis csendéleteit. Az általam délután vásárolt példány már szeletelhető, de a képen látható légies szerkezet nem könnyű foszlós tésztát takar, hanem az update péksütik nem felolvasztott tagozatára jellemző zsíros tapadósságot. Sajnálom, hogy elfelejtettem lefényképezni a zacskón hagyott lenyomatát. 279 forintba kerül ez a 9 centiméteres példány. A piacon dupla ekkora méretben 135 forintért is vásárolható bűnös élvezet. A fentiek tükrében ez a termék elégséges értékelést kap tőlem. A magas kalóriatartalma miatt rendszeres fogyasztása nem ajánlott, de friss kivitelben néha-napján egész jó társaságot szolgáltat a forrón gőzölgő tejes kávénak.
Következzen egy édesebb versenyző, a csokis tekercs:
Mély megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy az éppen beköszöntő nyárra való tekintettel a magát prémiumként hirdető Update nem meri bevállalni a kockázatot, hogy pultból árulja a süteményeket. Ezt és egy később bemutatásra kerülő társát a mélyhűtőből kaptam. Számomra ez mindennek a legalja. Kifejezetten édesszájú ember vagyok, de soha nem merült fel bennem a mélyhűtött sütemények fogyasztásának lehetősége. A kép lényegében fagyasztott állapotban készült, körülbelül 15 perc telt el a vásárlás és a hazaszállítás között. Felengedve elfogadható ízvilágú desszertet kaptam. A mélyhűtés nem gyilkolta meg az ízeket annyira, mint amennyire ezt feltételeztem volna. Ennek ellenére is azt gondolom, hogy magára valamit adó nő csak vészhelyzetben adjon ki piskótatekercsnek darabjáért 269 forintot. Cukrászdában 180 forint körül árulják, de találtam 900 forintért egész tekercset is. Szeretnék bemutatni egy saját gyártású alternatívát, amely kifejezetten minőségi alapanyagokból készült: szénhidrát csökkentett liszt, tejszín és édesítőszeres csokoládé felhasználásával. Ez a rúd - ,ahol a krém lágy és selymes, nem pedig vajas- kerül legrosszabb esetben is 1500 forintba, de 12 szelet játszva kiadagolható belőle. A piskótarúd jóval ducibb az Update tenyérnyi nagyságú élvezeténél, azaz a házi verzió 125 forintra rúg, a jelentős méretkülönbséget kalkulálva még fele annyi pénzünk sem bánja. Drága nőtársaim! Ne elégedjünk meg a gyors élvezetekkel! Mi arra teremtettünk, hogy igenis a nehezebben járható utat járjuk, mert megéri! Egy piskótatekercs bármelyik konyhatündér számára kezdő feladat, de pénzzel nem kifejezhető, amikor szeretteink a kezünk munkáját méltatják! Nem született mindenki mestercukrásznak, de az Update kínálatában szereplő sütik alapszintű feladatok azok számára, akik nem próbálják elsumákolni a gondoskodás édesen megtisztelő terhét!
Most pedig jöjjön a vitatott túrós batyu:
Ez a termék nálam egyértelműen a soha többet minősítést kapta. Kicsi és ellenszenves, ízvilága kellemetlenül kesernyés, és sajnos nem tudtam eldönteni, hogy maga a tészta keserűbb-e vagy a teljesen száraz túróutánzat. Talán a képről is látszik, hogy a tészta textúrája felül még nehézkes szivacsos, alul viszont már egyértelműen szappanos. 191 forintot fizettem ezért a melléfogásért, amikor pedig egészségtelenül legalább duplájára dagadó, töltelékében túróra jobban emlékeztető fehér kollegájáért 117 forintot fizettem volna.
Befejezésül következzék az eddigi Update pályafutásom legnegatívabb élménye, az Update mignon:
A képen jelzett állapotok szerint körülbelül 45 perc kellett ahhoz, hogy a kis rózsaszín felfedje a belbecsét. Az átlagos, szaftos, rumaromás mignonokhoz képest még a képről is felismerhető csontszáraz piskóta látványa fogadott. Nagy tétű fogadást mernék kötni arra, hogy ez a tészta a 10 százalékos hablaty szabály értelmében teljesen fehér példány, állagát tekintve olyan volt, mint amit a megboldogult utasellátókban ottfelejtettek vagy 20 évre, és most, hogy előkerült belegyúrták a rózsaszín felmosórongyot. Mindez ízben is tökéletesen átjött, ilyen jellegtelen, vízízű süteménynek titulált semmit még soha nem ettem. A fondanon is jócskán spóroltak, de szegény elvékonyított pára pláne így párásan esélytelen volt, hogy ne törjön-zúzzon. Ez a sütiként aposztrofált tömény szánalom 329 forintba került, minuszértékelés kíséretében siratom a kiadott forintjaimat, legközelebb inkább a cukrászdai bűnös kiadást választom 190 forintért.
Befejezésül pár gondolattal summáznám ezt a rögtönzött tesztet:
Kezdeti Update szlogenek egyike, miszerint ezek a csodatermékek tele vannak rosttal és annyira eltelítenek, hogy utána jóformán napokig nem lesz tőlük éhes az ember. Határozottan cáfolom! Régebben is tapasztaltam, hogy az Update péksütemények után sokkal hamarabb vágyom folytatni az evést, mint azok után, amelyek állítólagosan inzulinhullámvasút-körútra indítanak. Ezen felül bennem egyfajta normálistól eltérő édességfüggőséget és -sóvárgást is aktivizálnak. Ez a marketingszöveg egyébként azért került elhintésre, hogy ne legyen olyan feltűnő, lényegében mennyi pénzbe kerül az, ha Update üzletben szeretne valaki jóllakni. Felelős életmód-tanácsadó pedig szakmai önbecsüléstől vezérelve eleve nem buzdíthat arra, hogy magas kalóriatartalmú péksütikkel vegetáljon valaki annyi pénzért, amelyből szezonban akár egy tál gyümölcs is kijönne. Ilyenre csak az motiválhat, aki a Porschéját emberi hülyeségből finanszírozza. A tesztelésre szánt termékeket 2 óra leforgása alatt ettem meg, de utána nemhogy jól laktam volna, ezek a mélyhűtött műízek olyan undorral töltöttek el, hogy kénytelen voltam némi "házival" feledtetni az élményt, hát, szerencsére sikerült.
Ha már a szlogenekkel kezdtük, folytassuk még e kérdéskör boncolgatását! Amikor már egyre szélesebb nyilvánosság látta át a termékek túlárazottságának problematikáját Norbi szócsövéből megindultak a frappánsabbnál-frappánsabb mellébeszélések, például a termékek prémium mivoltáról szőtt mesék. Igen ám, de amikor egyre több, paramétereiben teljesen megegyező, de árban drasztikus eltérést mutató termékkel szembesítették, előkerültek az Update életérzésről szőtt, utópisztikus beütésű (mende)mondák is. Amikor már végképp nem lehetett mosdatni a szerecsent, valamelyik marketingből kegyelemkettessel végzett díszpinty kitalálta az "Update a legolcsóbb megoldás" elnevezésű jelmondatot, amelyet szegény Moncsi asszisztenciájával próbáltak elhinteni a széles nyilvánosság tudatalattijában. A próbálkozás természetesen zsákutcába vitt, ezt pár hónap elteltével be is látták.
Akkor? Mi marad nekünk, ha zárszámadást készítünk?
Az Update termékek főzni szeretőknek alig nyújtanak valós alternatívát, maximum azoknak a háziasszonyoknak, akik a családjuk élelmezését a hét minden napján békönös tésztával, és bárakármilyen pennével képzelik el. Azok, akik viszont ennél sokkal kreatívabbak, bátran térjenek be gyógynövényboltokba, az egész konyha kistafirúngozható belőlük, ugyanígy csak javasolni tudom a Dia-Wellnes termékeit, amelyek fantáziában messze túlszárnyalják az Update szegényes kínálatát.
Péksütikben egyelőre az Update áll nyerésre, de valós megoldás helyett drága kompromisszumként tekinthető. A termékek E-betűkben bővelkednek, amelyek Réka örökbecsűjével ellentétesen nem arra utalnak, hogy az étel Európából származik, és nem is a Norbi által oly gyakran hangoztatott C-vitamint takarják. Ezek a péksütik bizony a magas profit érdekében születtek, és annak meglehetősen kisstílű megszerzésére, ezért van hogy a legtöbbjük már hűtők mélyéről, nagy szemetes zsákokból, ömlesztett tárolás után kerül elő ( lásd kalács, Schwarz zsemle...) Ez lenne a prémium szintű igényesség?
A helyben sütött pékáruk, mint már említettem, többnyire nagyon zsírosak. Gyakran tapasztalható, hogy egyes vásárlókat - beleértve engem és a családom minden tagját - a zacskókból áradó szag határozottan irritál, amely jóval később is érezhető, ott terjeng az otthonunkban. Sajnos, a fogyasztók többsége még mindig nem állította át a gondolkodását a tekintetben, hogy Norbiék igehirdetésével szemben a bevitt kalória mennyisége nagyon is számít, ezek a sütemények pedig jócskán szufficitesek e tekintetben.
A teljesség kedvéért említem meg, hogy a szűk termékpalettához képest a reklamációk mostanában elég sokrétűek, de sajnos süket fülekre találnak, úgyis fogalmazhatnék, hogy az érintettek prémium fülüket-farkukat behúzva lapítanak.
Az Update kínálata minőségében messze elmarad az alkalmazott árszínvonalához képest, ezért csak elvétve, alkalmankénti gyors megoldásként tudom javasolni.
Befejezésül e termékteszt kapcsán is emlékezzünk meg arról, hogy mennyire megváltoztak az őskódok. Az már evidenciaként kezelendő, hogy minden hirtelen Update1 kódúvá válik, ami átlépi a boltok küszöbét, és minden Update3, ami a konkurencia remeke, vagy a természet le nem utánozható adománya .
Ha valaki mindig az aktuális érdekéhez igazítja a hitelességét az számomra nem partner. Márpedig én ilyen elven válogatom meg minden beszerzési forrásomat. Eladó és vevő viszonyát egyenrangú együttműködésként képzelem el, és még webáruházi értékesítés esetén is hiszek az üzleti becsületben, az eladót partnerként kezelem, ugyanezt viszont is elvárom. Az Update széljárás által befolyásolt téziseivel nem tudok azonosulni, amelytől még tovább távolított a paraszt-, a kenyér- és a csokidiéta nevetséges alternatívája.
Mindezek tükrében mindenkit arra biztatnék, hogy legyen igényes és türelmes! Az Updatiában honos "Ne gondolkozz, csak csináld!" szemléletet söpörje félre a józan ész, és a testünk bölcsességének üzenete! A rajtunk nyerészkedni szándékozókkal ellentétben mi ne akarjunk gyorsan sokat!