Drága "kis" Blogcsaládom! Második hónapja, hogy megannyi felmerülő kérdésre közösen próbáltunk meg választ találni. Most viszont tartogatok a tarsolyomban olyan kérdőjeleket, amelyeket aztán nem tudok se pontra se felkiáltójelre cserélni.
Rubint Réka számára az elmúlt hét javarészt "gyermeklázban" telt. No, nem a vadul szárnyra kélt gólyahírre utalnék, hanem a Lara sulijában tartott átmozgatás óta tartó, különféle gyermekrendezvényeken való fellépésekre. Már a Pólusban levezényelt tornaóráját is ámulva néztem. Egyszerűen nem értem, miért nem képes a gyakorlatok vonatkozásában megújulni? Véleményem szerint, ha akadnak változatosságért kiáltó kivételek, ezek az alkalmak pontosan ebbe a kategóriába tartoznak. A 8000 guggolás, majd a "húúúúúúúúúúúúúz" neandervölgyi hevületű arckifejezését elég lenne az alakreform fanatikusainak, illetve a fittarénák gladiátorainak tartogatni. Egy edző eszköztárában nem található ilyen speciális igényekre alkalmazható gyakorlatsor?
A bevásárlóközpont ráérős baba-mamái még csak guggolgattak, de vegyük szemügyre a Heim Pál kórházban készült Szivárvány-gyermeknap edzéséről készült képeket...
Igen, a testmozgás gyógyító erővel bírhat, de mindennek megvan a helye és módja.
Ez a beteg gyermekekkel zsúfolt folyosó mennyire tűnik ideális edzőtérnek?
Nyilvánvaló...Ha már meghívták Rékát, a suszter maradjon a kaptafánál, de akkor is... A suszter is meg tud különböztetni kis cipőt és nagy cipőt, vagy tévednék?
Tudom, ha tallózunk Réka "színes" munkarepertoárjából, akkor a tevékenységi körének javát egy markáns tollvonással kihúzhatjuk, mert hát:
A kórházban nem tud Amnésia ruhát befotózni és eladni, kicsit murisan mutatnának az infúziós állvány mellett a Nike ruhákkal tömött állványok. A kórházban nem tud tábort szervezni. Nem sok 40000 forintos kupon találna gazdára, tehát lényegében marad a torna...
Ha már sportos fellépés:
Ez a 30 perc valóban attól válik a célközönségre szabottá, hogy a kevésbé sem sportos Larát újfent tornázni citálja?
Tényleg annyira bonyolult feladat gyermekek számára egy kellemes, vidám, átmozgató gyakorlatsort összeállítani?
A kórház beteg gyermekközönségére irányuló valós figyelem jegyében valóban nem lehetett volna kreatív módon megközelíteni a feladatot?
A képen látható apróságok közül vajon reggel hánynak lehetett spontán vágya a Réka-féle térdhúzás?
Valóban a feledés homályába merült volna megannyi mozgással összekötött gyermekjáték, amely illett volna az alkalomhoz?
A sok talány után annak azért szívből örülök, hogy Farda Krisztiánt nem hívta meg sztárfellépőnek a kétszáz kilós tárcsákkal... És befejezésül...
Mennyire spontán és életszerű ez a fotó, amelyen egy kislány a konyhasarokba vezető bejáratnál, a földön ülve asszisztál az anyja szűnni nem akaró dicsekvési és magamutogatási hajlandóságának? Ez lenne a magától fakadó gyermeki öröm?
Csak bennem lenne a hiba, hogy ennyire értetlenül állok ezen kérdések előtt?
(Forrás: Rubint Réka facebook oldala )
