Az interneten szörfözve bukkantam rá Rubint Réka őskori blogbejegyzéseire.
Érdekes volt olvasni a sorait, mert vélhetőleg egy olyan oldal hatására ragadott billentyűzetet, amely róla - számára nem elfogadható véleményt közölt. Mi tagadás, nem tartom kizártnak, hogy rólunk is hasonlóképpen vélekedne. Indulatokkal fűtött bejegyzése közel sem a jelenlegi "nyugodt" , "letisztult" énjét közvetíti, viszont az ellentmondások bűvköréből látszólag a mai napig nem sikerült kikeverednie.
Idézem az ominózus gondolatokat:
"...szánalmasnak tartom azokat az embereket, akiknek annyi idejük van, hogy leüljenek a gépük elé, és ahelyett, hogy valami építő jellegű dolgot alkotnának, arról fröcsögnek, hogy melyik közéleti személy, kivel, hol, mit hogyan evett, ivott, tankolt, fizetett, parkolt, dudált…
Annyira SZÁNALMAS!!!
Tudjátok, hogy ki az igazán zseni ebben a szánalmas országban?!
Győzike!!!
Győzi! Mégpedig azért, mert különböző mű sztorikat gyártva, orránál vezeti a birkákat! Mindenki fröcsög, köpköd rá, de mégis mindenki naprakész az elmúlt heti Győzike show pikáns sztorijaiból!
Ezen persze Győzi röhög, és tv műsorrá formálva, nagyon is megérdemelten súlyos pénzeket keres! Tisztelem érte! „ Ezt kell csinálni-e! More!”
Hát nem igaza van?!
A majom meg csak bambán ül a gépe előtt, és kielégülten ossza az észt. Feljelent, jól megmondja! Megmondja, leírja, név nélkül, álnéven! Mert Ő olyan tökéletes és makulátlan! De legalább igazat írna! Hozzátesz, megkomponálja, majd elégedetten hátradől, mert tett valamit az emberiségért!
Szembeköpném magam, ha ilyen lennék!
És ez a társadalom nevel új nemzedéket?! Azok az emberek mutatnak példát gyermekeiknek, akik másokat „kukkolva” ontják a mocskot?!
Milyen ember nevel, milyen embert?!
Lelki sivár, még sivárabbat! "
Sokadszorra olvasva is nagyon érdekes sorok ezek, és meglehetősen összetett üzenetet hordoznak, ezért gondoltam arra, hogy megéri pár percben elmeditálni az üzenetén.
Mivel a poszt alapvetően az irigységről, az irigyekről szól, ez is mutatja, hogy a blogbejegyzés megírása óta eltelt 5 évben Rékám számára ez a kérdés változatlanul központi jelentőséggel bír. Gondoljunk csak arra, hogy a legutóbbi Alakreform magazin léleksimogató rovatában is újfent előkerült a téma. Az alapfelállás teljesen egyértelmű: bárki, aki őt nem képes pozitív fogadtatásban részesíteni, csakis irigy lehet. Mit ad Isten, bolygónkon rohamosan fogynak az energiahordozók, veszélyben az élelmiszerraktárak, de az irigyek száma mégis exponenciálisan nő, ráadásul kifejezetten szegény Rékámra koncentrálódik a pusztító szennyük. Nem gyanús? Mindenfajta lélekbúvári szummakummicsoda végzettség nélkül is egy felnőtt embernek alap önismereti szinten tudnia illenék a következőket:
- csak azt vagyok képes felismerni másokban, ami bennem is megvan
- amikor másokról markáns kérdésekben ítéletet mondok, valójában saját magamról is mondok véleményt
- az értékelésem irányultsága a jellemem célirányos rajzolata
Drága Rékám! Ha te ennyire paranoid módon csak irigyeket látsz, annak többféle oka van: Magad is az vagy. Lelked mélyén érzed, hogy a megnyilvánulásaid közel sem mindegyike makulátlan. De leginkább az valószínűsíthető, hogy képtelen vagy tolerálni mások tetszőleges előjelű véleményét, márpedig ez a fajta elfogadási hajlandóság az élet minden területére kihat.
Az általad képviselt biznisz és kőkemény munka java részét a virtuális önmenedzselésed teszi ki. Az elmúlt években kialakított arculatod számomra arról árulkodik, hogy valóban sokat merítettél Győzike sikertörténetéből:
Napi rendszerességgel mű sztorikat gyártasz - stimmel
Orránál fogva vezeted a birkákat - (akik jelen esetben a drága "kis" FB családom fedőnevet viselik) - stimmel
Sokan fröcsögnek rá, de mindenki naprakész a történéseikből - részben passzol. Meglehetősen sokak számára ellenszenves az agresszív mód, ahogyan a komponált családi képregényetek rátukmálja magát az üzenőfalakra.
Hogy ezen röhögsz-e? - Minap a főzőcske imitációs posztodnál láthattuk, hogy igen. Jókat derültél a kenőkés használata közben.
Hogy milyen súlyos pénzeket keresel vele? - Nem érdekel egyáltalán, mert mindenkinek a magánügye a saját pénztárcájának tartalma.
Mivel Győzit emelted ki tiszteletre és követésre érdemes példaképnek, nézzük miként aposztrofálja a többség:
Kedves Olvasóim józan megítélésére bízom, ha létezik Győzike és drága Rékám, közted fellehető párhuzam, azt majd úgy is felfedezik. Mindenesetre a szponzorholmik iránti vonzalmatokban találtam némi hasonlatosságot:
Amikor az idézett blogbejegyzésed felkerült a netre, már akkor is kevesen voltak, akik Győzit követendő mintának tartották, azóta viszont bizonyításra lelt, hogy szerepelni, csillogni-villogni, zebracsíkokban puccparádézni szeretett, de adót fizetni kevésbé. Te hogy állsz ehhez a kérdéshez, Rékám? A siker általad követendőnek tartott útja Győzinek eme szomorú fotóját eredményezte:
Hmmm...Mintha hasonlítanátok ezen a két képen... De arról szemernyi kétségem sincs, drága Rékám, hogy te majd egy a felavatott szenteknek gravírozott tábla mellett fogod elkészíteni ezt a melankolikus portfóliódba bekerülő darabot.
"A majom meg csak bambán ül a gépe előtt, és kielégülten ossza az észt."
A majomnak ugyanolyan joga van a világháló használatához, mint neked.
Az ossza tulajdonképpen OSZTJA lenne helyesen írva, de nem is ez a lényeg... A majom szólás- és véleményszabadság lévén jogosult véleményt formálni, még ha az nem is találkozik minden esetben a te egyetértéseddel.
...jól megmondja! Megmondja, leírja, név nélkül, álnéven!
Az internetetikett sem dress codera, sem pedig személyi azonosító okmányok bemutatására vonatkozó kötelezettségeket nem tartalmaz. Az álnév, azaz a felhasználói név pont erre kitalált fogalom. Ha minden véleményeződet személyesen látni vagy hallani kívánod, javaslom tarts audienciát a szentendrei teraszról, amit speciális Urbi et (N)orbi-val is kiegészíthettek.
Mert Ő olyan tökéletes és makulátlan! De legalább igazat írna! Hozzátesz, megkomponálja, majd elégedetten hátradől, mert tett valamit az emberiségért!Szembeköpném magam, ha ilyen lennék!
Ha mi elfogadjuk az általad komponált képeket és történeteket, neked miért okoz ilyen nehézséget ugyanez? Olyan szép ez a világ, úgy van kitalálva, hogy minden véleménynek mindenkor van igazsága, így minden véleményezőnek is. Hogy jobban kidomborítsam ebben a bölcsességben rejlő polaritást: minden ítélet és vélemény valahol a tévedés határán imbolyog.
Kedves Rékám! Hidd el, semmi gond a lelkületünkkel, még akkor sem, ha te saját magadat látod viszont a görbe tükrünkben. Mindig szem előtt tartjuk az elvet, hogy a személyt különválasszuk a viselkedésétől, és hogy a tetteiről mondjunk véleményt, ne pedig róla magáról! Nem érzünk irántad indulatot. Nem hogy nem irigylünk, de olvasóim nevében is bátran állítom, szabad szemmel látható összeget tudnánk Szent Antal perselyébe áldozni azért, hogy az életünk semmilyen szinten ne hasonlítson a tiédre. Bocsásd meg, kérlek, mi egyszerűen színésznek tartunk, és akként is fogadjuk, értékeljük a produkciódat: az esetek többségében remekül szórakozunk. De ha számodra kedvezően akarjuk leegyszerűsíteni a történetet:
A kritikus szavai ne csüggesszenek el! Kritikusnak még sosem állítottak szobrot, csak a kritizáltaknak.
Amíg ti vagytok a görbe tükrünk főszereplői, lényegében az általatok annyira áhított ingyen reklámfelületről gondoskodunk. A "minuszegy" szimpla szófordulat, a valóságban úgy is a termékeitek mérettetnek meg, arra a mi posztjaink semmilyen kihatással nincsenek.
És ez a társadalom nevel új nemzedéket?! Azok az emberek mutatnak példát gyermekeiknek, akik másokat „kukkolva” ontják a mocskot?!
Milyen ember nevel, milyen embert?!
Lelki sivár, még sivárabbat! "
A befejező kérdésedet és gondolatodat kommentár nélkül hagyom. Az elmúlt években mindenki számára maximálisan kirajzolódott az általad képviselt elméleti és gyakorlati nevelési módszertan.
„ Ezt kell csinálni-e! More!”
Forrás: net, Rubint Réka blogja
