Norbi az elmúlt napokban kiterjesztett oknyomozásba kezdett. Sorozatokban közölt posztokkal kívánja megerősíteni Móncsi haderőit, hogy  karöltve végeleges csapást mérjenek a finomított piacra, és végső bizonyítékkal szolgáljanak arra nézve, hogy mégis az Update a legolcsóbb megoldás.

Norbi - önmaga számára ihletet adó - eredeti posztját teljes egészében most nem idézem, mert azon gondolatfűzér elemzése megér egy külön misét. Egy részletének kiemelése azonban nélkülözhetetlen jelen bejegyzésemhez:

"Minden termékünk árának a fele az adó! Amit befizetünk, hogy azok is megélhessenek belőle, akik nem dolgoznak.
Miért is? Termelői ár x 1,27 + nagyker ár x 1,27 + szállítás 18% x 1,27 és boldogság, ha cég, a dolgozók, a kommunikáció után 10% marad. Csak a szénhidrátszegény liszt kerül lazán 5X annyiba, mint a vércukorbomba hagyományos, csak xillit 10X annyiba, mint a gyilkos ipari cukor. Lehet számolni!"

Hát, Norbi! Igazán nem is tudom, mitévő legyek. Egy biztos, hiszek neked, és azon nyomban expedíciót indítok a zsebszámológépem felkutatására.

Mi tagadás, jó szokásodhoz híven feladtad a leckét, mert zsigereimben érzem, hogy - a laikusok számára talán túlzottan nagyolónak tűnő -  levezetésed forradalmasítja az árrésszámítás és nyereségkalkulálás régi, porosodott dogmáit. Engedd meg, hogy most ne térjek ki az általad említett dologtalan szlovákokra, engem sokkal inkább a felskiccelt számsorod von a bűvkörébe. Mielőtt végleges ítélettel jóváhagyom vagy elvetem az állításodat, úgy érzem, agytekervényeim bemelegítésre szorulnak. Azt mondja, hogy:

Hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy

• az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van;
• az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé;
• minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül;
• és a nyulak örökké élnek?

Megoldás:

azaz

,

Oké, készen állok, akkor nézzük újra a feladványt:

Termelői ár x 1,27 + nagyker ár x 1,27 + szállítás 18% x 1,27 és boldogság, ha cég, a dolgozók, a kommunikáció után 10% marad. Csak a szénhidrátszegény liszt kerül lazán 5X annyiba, mint a vércukorbomba hagyományos, csak xillit 10X annyiba, mint a gyilkos ipari cukor. Lehet számolni!"

Nem, sajnos mégis csődöt mondtam. Létezik, hogy az adórendszer olyan lenne, mint a piramisjáték? Csak rakódik-rakódik a többletteher, majd egy nagy halmot képezve maga alá temeti az ártatlan szemekkel pislogó cégtulajdonost? Tévedek, amikor azt gondolom, hogy a csúf és szörnyeteg finomított piac nem direkte a bevételekkel találja magát szemben egy szép napos, profitorientált délutánon? Nem ugyanúgy költségeket mutatnak fel, amelyeket  az adózott eredményük levezetése céljából elszánt lelkülettel kiadásba is helyeznek? Az 1,27 pedig a számmisztika része, nem pedig leánykori nevén a levonásba helyezhető, általános forgalmi adó? A szállítási költségeknél a titokzatos 18 százalékot még ráadásul extra mértékben vegzálja?

Drága Norbi! Komolyan megtisztelve érzem magam, ha én lehetek az első, aki közli veled, hogy az üzleti élet minden szereplője gazdálkodik, és a piaci igényeket, illetve saját portékájának értékeit felmérve határozza meg az árait. Ha saját szerénynek mondható képességeim okán nem is voltam képes  megfejteni az általad prezentált matematikai feladványt, de ösztöneim mégis megadják a választ arra nézve, mit tesz ki az általad hivatkozott jó, hogy megmaradó 10%, íme:

Ahogy a képen a halláskárosult vásárlóid számára is elmutogatod, a szűkös árrés következtében keletkező hozam: 1 db Porsche.

Jó, most akkor én is szeretnék számodra egy feladvánnyal kedveskedni, de az egyszerűség végett a végeredményt is ismertetem.. A saját egyenletemet konkrétan akkor állítottam fel, amikor a Spár áruházban utánajártál az illuzórikus természetű, felfújt, kétes erkölcsű péksütiknek:

Drága Norbi! Tudom, hogy nagy élettapasztalattal a hátad mögött igazán nem szorulsz a szerény tanácsaimra, de ha legközelebb leginkább nőkből álló célközönséget szeretnél minél hatékonyabban meggyőzni, talán nem lenne szerencsés azzal nyitni, hogy nem  a méret a lényeg...

De nem eltérve a tárgytól úgy gondolom, ha reális összehasonlítási alapot szeretnék képezni, nem a kolibrit vetem össze a hollóval, hanem mondjuk a hagyományost a fehér egyeddel. Végeztem egy hozzád hasonlóan nagyoló számítást arra nézve, mennyibe kerül, ha egészségtudatos alapanyagokból sütök magamnak zsemlét. Hozzávalóként olyan árfekvésű és minőségű termékekkel kalkuláltam, amelyet a beszállítóitok nagy valószínűséggel nem használnak. Alapanyaglistámon szereplő termékek: Himalája só, Diabestar liszt, cukor, vaj, joghurt, élesztő. A kalkulált áraknál nem a nagykereskedelmi értékesítésben realizálható összegeket vettem figyelembe, hanem a legszélesebb közönség számára hozzáférhető ártartományt jelöltem meg. A szükséges alapanyagokon túl a sütés energiafogyasztását villanysütő használatával áraztam be. Így kaptam egy darab, tömör állagú, isteni finom ízű, az otthon melegét árasztó zsemlére 52 forint bekerülési költséget. Végső fogyasztóként, áfát levonni nem tudóként, költségeket nem elszámolóként ennyibe kerül a házi készítésű, minőségi hozzávalókból előállított pékárú. Ennek tükrében nézd meg, kérlek az árlistádat! Ugye szükségtelen tallóznom közülük? Nem ritka a 300 forintot is elérő kifli vagy zsemle.

Hiába helyezted kilátásba az új termékedet:

A bizalomgerjesztőnek nem mondható, szikkadt példányok még így is többe kerülnek, mint az otthoni, garantáltan megbízható, friss konkurense. A saját pékáruim - minő csoda - soha nem néznek ki afrikai törzsek nemzeti eledelének.

Hidd el, kérlek, még nem is olyan számottevő a különbség azzal, hogy a zsemlét szemeltem ki összehasonlításom tárgyául!  Véleményem szerint arcpirító eltérésre lennék képes rámutatni, ha például a műanyag ízű, 520 forintos Update isler minőségi alternatíváját választom kalkulációm tárgyául.

Kedves Norbi! Mielőtt félreértenél, vagy szándékaimat tévesen értelmeznéd, nem sajnálom tőled a profitodat, ellenkezőleg! Becsületesen dolgozó ember minden esetben elismeri mások valós teljesítményét! Amennyiben a termékeid összetevőiért vállalod a felelősséget, az árad jogos jussod, ugyanis senkinek a fejéhez nem tartasz lőfegyvert, hogy térjen be az Update boltokba. Engem csupán a szemforgató indoklás irritál. Személy szerint sokkal őszintébbnek és korrektebbnek találtam a prémium mottóra komponált csatakiáltásodat. Tudható, mivel jár a szűk termékpalettával dolgozó franchise rendszer üzemeltetése.

Mára ennyit! Találkozunk a következő résznél, ahol Norbi valóban nem a libamájat rejtő hentespultokat veszi célba, hanem a riomare tonhalkonzerveket kínáló polcoknál áll lesben a saját igazát keresve.

(Forrás: Norbi Update facebook oldala )